Eladó építési telkek

Bodonhely Község Önkormányzata a településen építési telkeket kíván értékesíteni

5 Ft azaz öt Ft vételárért.

 A telkekkel kapcsolatos felvilágosítást Kenesei Ferenc polgármestertől lehet kérni.

 Telefon: 96/273-109

Email: postmaster@bodonhely.t-online.hu

 A telkek vételára 5 Ft, amennyiben a vásárlást követően 4 éven belül az új lakóház megépül és használatba vételi engedéllyel rendelkezik.  A vevők legalább 10 évig bodonhelyi állandó lakosok maradnak.

Az önkormányzat a telkeket olyan házaspároknak kívánja értékesíteni, akik később elősegítik a falu fiatalítását'.

Bodonhely, 2012. február 16.

                                                                                  Kenesei Ferenc

                                                                                  polgármester

Asztalitenisz verseny

Újszerű kezdeményezés volt február 11-én községünkben. Az önkormányzat helyet  (és meleget) biztosított, míg Kiss Sándor és családja szervezte a versenyt, gondoskodott a díjakról és az üdítőről.

Lányok, fiúk és felnőttek vetélkedtek asztalitenisz sportágban a Bodonhely Kupáért. 24 fő állt az aztalok mögé, színvonalas küzdelemben dőlt el a helyezések sorsa.

Eredmények:

Lányok: I. Rácz Szimonetta, II. Kovács Barbara, III. Pongrácz Viktória

Fiúk: I. Kiss Bence, II. Kovács Balázs, III. Budai Martin

Felnőtt férfiak: I. Varga Iván, II. Kenesei Balázs, III. Rácz Tibor

 Gratulálunk minden részt vevő versenyzőnek, köszönjük a Kiss család szervező munkáját, önzetlenségét!

Vadászbál

Bodonhelyi és bágyogszováti vadászok, azok hozzátartozói és vendégeik tartották hagyományos báljukat 2012. február 4-én a bágyogszováti Queen vendéglőben. Az idei farsangi bál volt az ötödik a társaság megalakulása óta. A vidám hangulatú rendezvényen a legkitartóbbak hajnalig ropták a táncot.

A bálon készült képek megtekinthetők a fotógalériában!

Tájékoztató ásatásokról

2012. január 26-án Bodonhely Község Önkormányzata és Kiss Sándor vállalkozó szervezésében vetített képes előadásra került sor. Bíró Szilvia és Molnár Attila régészek tájékoztatták az érdeklődőket a tavalyi évben végzett bodonhelyi ásatásokról. Az érdekes és szemléletes előadásból a laikusok is képet kaphattak a múlt kutatásának érdekes mozzanatairól, eredményekről és kudarcokról, a régészeti munka fontosságáról. Az előadáson fiatalok és idősebbek, helyiek és más településeken lakók is részt vettek.  Az előadás végén a közönség megtekinthette az ásatások során fellelt kora-vaskori ill. római kori leleteket.

Bodonhely község szívesen látja a jövőben is a múlt kutatóit, hisz egyértelmű volt a vélemény; aki a múltat nem ismeri, a jelent és a jövőt sem értheti meg.

A fotógalériában  az ásatások előkészítésén, az ásatásokon ill. a rendezvényen készült felvételeket tekintheti meg!  

Éjféli mise

Katolikus templomunkban szentestén tartotta egyházközségünk az un. éjféli misét. A templomot zsúfolásig megtöltő hívek áhitattal vettek részt a keresztény világ hagyományos istentiszteletén. Németh István plébános szentbeszédében a ma már megkopott értékek újraértelmezése mellet érvelt, a jó szó, a jó példa erejét állította előtérbe.

A mise végeztével önkormányzatunk forró teával és forralt borral látta vendégül a megjelenteket.

A misén ill. az azt követő összejövetelen készült képek megtekinthetők a fotógalériában.

Községi karácsony

Önkormányzatunk képviselő-testülete ebben az évben is megrendezte hagyományos karácsonyi ünnepségét.

Kenesei Ferenc polgármester méltatta a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepének jelentőségét és békés, szeretetben gazdag ünnepeket kívánt Bodonhely minden lakosának.

A beszédet követő kulturális műsorban felléptek az általános iskola tanulói, a nyugdíjas klub énekkara és a show táncosok.

A rendezvényen készült képeket megtekintheti a fotógalériában.

Községünkről

Községünk a Nyugat-Dunántúli Régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti Kistérségben található, közvetlenül a Rába folyó partján.

Irányítószáma 9134, telefonos körzethívószáma; 96.

Teljes népessége 2010. január 1-én 299 fő.

Népsűrűsége 26,94 fő/km2.

Területe 11,10 km2.

A községben található közintézmények képe megtalálható a fotógalériában.

Advent

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Adventi koszorú
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni.Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négygyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila, a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila - az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelenti, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle. Az elvilágiasodott szokások szerint azonban, ma már sokfelé különböző színű gyertyákkal díszítik az adventi koszorút, zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga és szinte bármilyen színű lehet. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet IstenJézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Kedves hagyománnyá vált az utóbbi években, hogy a települések központjában Betlehemet állítanak fel, melyek szimbolizálják Jézus Krisztus születésének körülményeit.

A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar népszokás, sajnos környékünkön lassan kihal. Több szereplős dramatikus játék, a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, pásztorjáték.

Községünk évek óta betlehemet állít karácsony tiszteletére, melyet adományokból és közösségi felajánlásokból létesítettünk.

A betlehem és és a templomok esti képei megtekinthetők a fotógalériában

Véradók köszöntése

Kilenc évvel ezelőtt megszakadt hagyományt elevenített fel a Vöröskereszt bágyoszováti és bodonhelyi szervezete az önkormányzat támogatásával. Vacsorára és baráti beszélgetésre hívták az önkéntes véradókat.
Horváth László polgármester köszöntötte a megjelenteket, a véradókat és a vendégeket. Ezt követően Koloszár Sarolta területi Vöröskereszt vezető szólt a véradás semmi mással nem pótolható szerepéről, az önkéntesek nagylelkűségéről. Horváth László polgármester ünnepi köszöntőjében minden bágyogszováti és bodonhelyi véradónak megköszönte azt az áldozatkész hozzáállást, amely évről-évre emberek sokaságát hozza el a véradásra. Kiemelte az önkéntesség napjainkban rendkívül fontos szerepét és reményét fejezte ki, hogy a következőkben ismét hagyománnyá tehető az önkéntesek köszöntése.
Kovács Miklósné a helyi alapszervezet titkára szintén köszönetet mondott a a bágyogszováti és a bodonhelyi embereknek a véradásért, majd ismertette azon személyek nevét, akik az elmúlt időszakban sokszoros véradókká váltak:

10-szeres véradásért emléklapot kapott: Fodor Norbert, Horváth Gyöngyi, Kasza Richárd, Szabó Attila, Tóth László, Vitézné Benkő Edit
20-szor adott vért: Benszki Krisztián, Darázsdi Csaba, Gönye Zoltán, Horváth Tiborné, Kiss Imre, Kovács Gábor, Kovács Roland, Lampertné Andorka Andrea, Molnár Tivadar, Márkus Géza, Nagy Imre, Nagy Viktor, Takács Zsolt, Vitéz Zsolt,
30-szoros véradó: Dömötör Gellértné, Egyházy Péter, Ézsely Szaniszló, Horváth Béla, Németh Balázs, Simon Béla, Szabó Gyula, Takács Zoltán, Torma József, Zsédely Tamás.
40-szeres véradó: Antal Lászlóné, Farkas Attila, Kasza István, Kiss Sándor, Kovács László, Lampert Krisztián, Szári Béla, Visi Gábor.
50-szeres véradó: Boros József, Komlósi Éva, Szabó Attila, Szabó Ferenc, Tóth Ferenc, Tóth Zoltán.
60-szor adott vért: Kiss Gábor

Az emléklapok átadása után ízletes vacsora, zene, tánc várt az önkéntes véradókra.

A rendezvényen készült képek megtekinthetők a fotógalériában.

Mindenszentek, halottak napja

Akik egykor köztünk éltek,
most vésett nevek és számok:
Elporladt emlékek, testek;
kialudt szívek és lángok.

Akik egykor köztünk éltek; születtek,  gügyögtek, beszéltek, énekeltek,  sírtak és örültek, szerettek, szomorkodtak, elkeseredtek és vigaszt adtak – elmúltak.
Mint őszi falevelek, melyek lehulltak az ágról.
Ki nagyon korán, ki később,  elhagyta ezt a világot.
Mindenszentek és halottak napján mindenkiért gyújtottunk gyertyát.
Nyugodhat díszes síremlék alatt vagy egyszerű, de akár gondozatlan hant alatt, valakire,valahol, valaki,  mindig gondol.
A láng, mely jelképezi halottainkról való megemlékezésünket, ne aludjon ki!

Temetői körkép - 2011. november 1-2.

Temetői képek mindenszentek környékén a galériában

A Rába folyó

Évmilliók óta társunk minden jóban, rosszban a Rába. Vizet ad, ha megszomjasztál, jeget, ha sportolnál, halat, ha étkeznél. Erőt ad, ha elkeseredsz, földre ránt, ha nem ismered a korlátaid.

Magyarország harmadik legnagyobb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. A rómaiak Arrabonak hívták, az osztrákok Raabnak nevezik. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg, majd Alsószölnöknél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléri a magyar határt és Szentgotthárdnál végleg belép Magyarország területére. Innét keleti-északkeleti irányban folyik tovább, és 188 km megtétele után Győrnél a Mosoni-Dunába ömlik. A viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó teljes hossza 283 km, vízgyűjtő területe 10 113 km2, közepes vízhozama Győrnél 27 m3/sec.

Nem hajózható, de a római korban jelentős szállítási útvonal volt. Ma elsősorban vízienergia- és ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból jelentős. 1896-ban Ikervárnál a Rábán épült fel Magyarország első, ma is működő vízi erőműve, 2009-ben pedig már az ötödik rábai erőmű, a nicki duzzasztógát mellett épült kenyeri kezdte meg a termelést. A folyó menti települések a Rába-parti kutakból nyerik ivóvizüket és az öntözéses növénytermesztéshez is felhasználják a Rába vizét. Minden nyáron sok fürdőzőt és csónakázni, kajakozni, kenuzni vágyó turistát vonz a folyó annak ellenére, hogy zsilipkamra nélküli duzzasztógátjai a csónakázók dolgát kissé megnehezítik.

Ausztriában 27,  Magyarországon 44 part menti település fekszik a folyó mellett, a szomszédoknál 25, míg nálunk 19 híd köt össze utakat.

Tiszteljük és becsüljük azt, amit a természet nekünk adott!

A folyóról készült felvételek megtekinthetők a képgalériában.

2011.10.04. - Kirándulás Kolontárra

A vörösiszap-katasztrófa első évfordulóján, 2011. október 4-én, kedden bágyogszováti, bodonhelyi és kisbaboti hívek az egy éve történt sajnálatos esemény helyszínére zarándokoltunk. Útközben Pápán a pálos-bencés templomot és a nagytemplomot tekintettük meg, majd Ajkán keresztül Kolontárnak vettük az irányt. Itt megtekintettük azt az új utcát, amelyet az elmúlt időszakban építettek a katasztrófa károsultjai számára. Kolontár és Devecser között található egy aprócska kegyhely, melyet "Kolontári Szentkútnak" hívnak. Itt szentmisére került sor, melyben imádkoztunk mindazokért, akik valamilyen módon kapcsolatban voltak a vörösiszap-katasztrófával, így az elhunytak lelki üdvéért, a kárt szenvedettekért és a nagylelkű adományokkal támogató embertársainkért ajánlottuk fel a szentmisét. Devecserben is megtekintettük az új lakóparkot, amely egyszerűségében szép. A zarándokút ízletes vacsorával zárult az útba eső híres fogadó különtermében.
Németh István plébános

Képek a fotógalériában!

2011.09.03. - Elszármazottak találkozója

Néhány éve a helyiek sem gondolták, hogy egyszer több lesz a községből elszármazott, mint ahány helyi lakja a települést. 

2011. szeptember 3-án a pár éve, vagy akár már több évtizede elszármazott személyeket várt az önkormányzat Bodonhelyre. A most 321 lelkes Rába parti kisközség a találkozón közel 370 főt fogadott…

 Az ismerősök, barátok, egykori iskolatársak szeretettel ölelték meg egymást és rögtön nagy beszélgetések, emlékidézések kezdődtek.

Az ünnepség résztvevőit Németh István katolikus plébános áldotta meg, majd a község polgármestere Kenesei Ferenc köszönte meg, hogy ilyen sokan elfogadták az önkormányzat invitálását. Köszöntőjében ismertette a falu eredményeit, külön is kitért a civil szervezetek faluban betöltött szerepének nagy jelentőségére. 

A térség országgyűlési képviselője Gyopáros Alpár a kisközségek és az ország egymásra utaltságát hangsúlyozta, egyben a találkozót igazi nagy családi eseménynek minősítette, mely erősíti a szülőföldhöz tartozás érzését.  

Az elszármazottak részéről Nagy István mondott köszönetet, hogy a község nem feledkezik meg egykori gyerekeiről. Ízes bodonhelyi anekdótákkal emlékezett az elmúlt időkre. 

Az önkormányzat megvendégelte a találkozó résztvevőit, majd helyi csoportok és a Győri Nemzeti Színház művészei szórakoztatták a közönséget.

  Minden szervezőnek, közreműködőnek a legnagyobb elismerés jár azért a munkáért, mellyel ezt a kiváló rendezvényt előkészítették, lebonyolították. Erre az odaadásra, lelkesedésre büszke lehet minden bodonhelyi és irigy lehet minden olyan település, ahol ez a fajta hozzáállás nem található meg.

Sok résztvevő nevében gratulál és köszönetét fejezi ki egy "gyüttment", akinek a szívében egy darab bodonhelyi is van!

A rendezvényen készült képek megtekinthetők a képgalériában!

Virtusvetélkedő Rábapordány 2011. év

Kárpát-medence Magyarlakta Településeinek Virtusvetélkedője" területi döntő

A Rábapordányban megrendezett verseny célja, hogy felelevenítse a régi népszokásokat, játékokat, virtuskodásokat. A rendezvénysorozatot a Magyar Technikai- és Tömegsportklubok Országos Szövetsége szervezi 1998 óta. A területi döntőt idén is Rábapordányban rendezték. A versenyszámok közt szerepelt többek közt tejeskanna váltó, autógumi hajítás, sítalp váltó, gumicsizma hajítás, rönkhajítás, saroglyatartás, sodrófa hajítás, zsákcipelés, és még sok embert próbáló feladat.

A rábapordányi vetélkedőn Bodonhely csapata  kitett magáért, nagyon ügyesek voltak a csapat tagjai. A vetélkedőn résztvevő csapatok  valamilyen kategóriában bejutottak a nemzetközi döntőbe, amit augusztusban rendeznek Perkátán.

A vetélkedőn készült fotókat megtekinthetik: a Galériában